HO:A in da Seoul!

HUNGARIAN

A mai napunk meglehetőst lájtosan telt, tekintve, hogy délután háromkor sikerült felkelnünk. Ezt követte több órányi szenvedés a légkondicionált szobában, míg végül embert sikerült formálnunk magunkból, és kiderítettük, hogy hol van a legközelebbi mozi. Konkrétan az utca túloldalán. És vajon miért? Na miért?
Akik ismernek minket, azok minden bizonnyal tudják. Harry Potter és a Halál Ereklyéi, 2/2. It all ends here. Hát így is történt, de ne szaladjunk így előre.
Miután sikerült kiderítenünk Balcsi oppától a mozi címét, ő jóízűen kinevetett minket, amiért Harry Pottert készültünk nézni, mondva, “that’s only for babies”. Ez természetesen háborút von maga után; miután kiderítettük, hogy Balcsi oppa mindössze 25 éves, úgy döntöttünk, ha ő bébizik, mi ajusshizni fogunk, már csak azért is. (Anyu, apu: Koreában ajusshinak hívják az idősebb, felnőtt férfiakat, gyakorlatilag a bácsi koreai megfelelője.) No, hát természetesen erre úgy kiakadt, hogy innentől kezdve kénytelenek voltunk akkor és ott ajusshizni, amikor csak tudtuk. Egyébként nem sértődött meg, csak a normálisnál egy fokkal magasabb férfiúi becsülete sérült meg, de nagyon kis aranyosan reagálta le a dolgokat. (A későbbiekben a babyt felváltotta a beautiful young lady, az ajusshit pedig a handsome young man.) Nos tehát! Kezdetben kerültünk egy hatalmasat, de végül sikeresen odataláltunk a hostellel szemben lévő, nyolc, azaz nyolc emeletes moziba. Érdekes, hogy eltévesztettük elsőre, pedig egy gigantikus Gandalf szobor őrzi a bejáratát. Naaaa mindegy.
Első körben úgy istenigazán meggyűlt a bajunk egy automatával, amelynek elvileg jegyet kellett volna kiadnia - de végül összeszedtük minden bátorságunkat, és odamentünk a kasszás fiúhoz (bácsihoz?), aki készségesen, és nem utolsó sorban, folyékony és hibátlan angollal sietett a segítségünkre. A mozi egyébként nagyjából ugyanannyiba kerül, mint otthon; 8000 wont fizettünk egy jegyért, ami átszámítva 1450 forint. A jegyvételt követően úgy döntöttünk, végre eszünk rendes koreai kaját, éjjel-nappalis ramyunok és kimbapok helyett, így hát utunkat a közeli, lakónegyedbe vezető utca felé vettük, mely különféle étkézdék bőséges kínálatával fogadott minket. Azért császkáltunk egy sort, tekintve, hogy előtte beugrottunk kedvenc fiainkhoz az éjjel-nappaliba némi banános tejért, és elfogyasztván kedvenc anti-drogunkat, rá kellett döbbennünk, hogy Szöulban bizony nem divat az utcai szemetes. Az alábbi videóban ezt be is mutatnánk, mind a szenvedéseinket, mind az utcát, mind felháborítóan jókedvű magamagunkat:

Amint sikerült találnunk egy kukát (egy templomét!), folytattuk utunkat, amely a Sungkyunkhwan University előtt vezetett el. Csóri egyetemisták, akik ebben a posványban odabent szenvednek, özönlöttek ki a kapun, mi meg… Hát kicsit bámészkodtunk, de a szépfiúknál perpillanat jobban éheztünk némi táplálékra.
Végül egy barátságos kis étkezde mellett döntöttünk, ahol is az étterem tulajdonosa, egy idős bácsi (aki szintúgy szépen beszélt angolul) azonnal a segítségünkre sietett. Mentségünkre legyen szólva, kicsit még nehezünkre esik megszólalni koreaiul, így csak próbálkoztunk, és végül kézzel-lábbal-angolul-koreaiul leadtuk a rendelést. Kriszti és Blanka egy-egy tál gigantikus naengmyunt (hideg ramyun-szerűség) rendeltek, Rozi pedig samgyeopsalt, aminél finomabb a világon nem létezik. Egyébként vastag szalonnacsíkokról beszélünk, amit az ember előtt, az asztalon sütnek meg - leggyakrabban maguk az emberek, viszont a bácsink, tudatlan kislányoknak gondolva minket, ebben is készségesen segített nekünk, és megsütötte helyettünk az összes szalonnát és gombát és virslit. Egyébként a samgyeopsalt leggyakrabban úgy eszik, hogy a megsült szalonnát kis kockákra vágják, és kimchivel, fokhagymával és lényegében bármi mással együtt becsomagolják salátalevelekbe, és egyben, azaz egyben betömik a szájukba. (Különféle koreai tvműsorokon felbátorodva, Rozi és Blanka szeretetcsomagosdit is játszottak; ez különösen csípős, mindennemű húst mellőző, a lehető legtöbb fokhagymát és kimchit tartalmazó kis batyuk elkészítését illetőleg rezzenéstelen arccal történő elfogyasztását jelenti. Az arcok nem voltak rezzenéstelenek, a többiek jót röhögtek, a végeredmény döntetlen.) A vacsoránkat ezen a képen láthatjátok is:



Lényeg, ami lényeg, alaposan bezabáltunk, ezt követően pedig visszatértünk a sétálóutcára, ahol első dolgunk volt betérni az Etude House-ba. Az Etude House egy kozmetikai termékeket árusító, kicsi, kedves, pasztellszínű, illatos és lányos boltocska, ahol nem túl kecses és nőies módra dőlt a pofánkból a nyál minden polc irányába, ugyanis annyira nagy és izgalmas a kínálat. Blanka végül egy szájfénnyel, Rozi pedig, rossz szokásból adódóan, öt egész darab körömlakkal távozott a boltból, amelynek a kirakatában az aktuális szezon arca, a 2NE1 egyetlen és utánozhatatlan Sandara Parkja szórta mindenfelé az ezerwattos vigyorokat.
Az Etude House után utunkat Gandalf apánk felé vettük, majdan fellifteztünk a negyedik emeletre, és elfoglaltuk a helyünket egy valag koreai között a moziteremben. A filmet túlságosan nem részleteznénk, minden bizonnyal egyértelmű mindenki számára, hogy mit éreztünk; azoknak, akik ismernek minket, és azoknak is, akiknek ugyanúgy a Harry Potter a gyerekkora, mint nekünk. Mondjuk ki szépen: végigbőgtük az egészet. Csodálatos érzés volt bemenni, végigülni a filmet (aminek érzelmi töltetét néha kicsit lerombolta a koreai felirat, amelyre akárhányszor rátévedt a tekintetünk, hangosan elkezdtünk röhögni, legalábbis Blanka és Rozi), aztán kijönni a moziból, és Eszti szavaival élve: “egyik fandomunkból átsétálni a másikba.” (Anyu, apu: a fandom a rajongás tárgyát képező… dolog, fingunk sincs, hogy lehetne ezt jobban elmagyarázni; ez azt jelenti, hogy Harry Potterből átmentünk Szöulba :D) Mozizás után ismét betértünk kedvenc fiainkhoz némi életmentő banános tejért, meg ilyenolyan nyiminyamiért, aztán most meg… Itt vagyunk, fent a hallban, mert odalent alszanak az új lakótársaink egy másik szobában, mi meg hát a legkevésbé sem vagyunk csendesek. :DDDD

Holnap jelentkezünk, addig jók legyetek! Csók mindenkinek!

Rozi, Blanka, Kriszti, Oppa (Móni), Eszti

ENGLISH

SO tody was fun but not that exciting - we slept like till almost 3PM XDXD Then we managed to gather ourselves and went out TO SEE HARRY POTTER. WE ARE FANS OKAY. WE GROW UP WITH HARRY POTTER AND THOSE KIDS. There is a CGV right across the street though we didn’t know it was a movie theatre first - the hostel manager, whom we kindly refer to as Balaton oppa (Balaton is a lake in hungary, often referred to as “The Sea of Hungary” and our hostel is called Backpacker Mr Sea, and when we arried first we thought he was “Mr Sea” so we started calling him that) - so he told us where the theatre was. A gigantic sculpture of Gandalf is standing in front of the theathre so we could have known, but whatever XD. So we bought our tickets - had trouble with the ticket machine but then a worker helped us out - his english was, like, perfect, by the way. Then before the movie we went to eat FINALLY NORMAL FOOD, NOT INSTANT RAMYUN AND 800 WON KIMBAB FROM THE FAMILY MART!!!! We had naengmyun and samgyeopsal at a nice little restaurant  - the kind which opens right onto the street, not the fancy kind, idek how to describe it. Those kind of restaurants are shown in the video above. Anyways the food was great, me and Rosie made surprise wraps for each other with a small amount of meat, and LOTS OF GARLIC AND KIMCHI. Like how idols do on their shows (refer to Beast’s Idol Maid, for example:)) Ugghh the taste……….. it was fun though. The others were laughing their asses off… After that we went to Etude House THOSE MAKE-UPS ARE SO PRETTY. I AM ALSO NOT LEAVING KOREA WITHOUT BUYING A FEW BOTTLES OF THOSE BB CREAM WONDERS.
Then we went to see the movie - we kinda cried through half of it, but… yeah. Wonderful. Amazing. We all loved it. /sobs
And then we just bought banana milk and beer and soju and chips and came home to watch TV and drink and talk and that’s it, I guess? Tomorrow we’ll try to go to Myeongdong and erm… to get into MTV The Show, maybe?

Lots of kisses, Crystal if you read this, I am checking out all the pretty jewelry ;)

Blanka